Bevezető és módszerismertető
Szabó Dezső 1879 június 10- én született Kolozsvárott. Tizedik gyermeke volt Szabó Józsefnek és Mille Máriának.
Elemi- és középiskoláit a Kolozsvári Református Kollégiumban végezte. Mindvégig színjeles tanuló volt. 1899. június 28- án érettségizett.
Egyetemi tanulmányait mint jogász Budapesten kezdi el. Egy év után azonban a bölcsészetre íratkozik át. Magyar- francia szakot választ. Felveszik az Eötvös Kollégiumba. Itt ismerkedik meg Balázs Bélával, Kodály Zoltánnal, Horváth Jánossal, Laczkó Gézával, Gerevich Tiborral, Szekfű Gyulával, Kuncz Aladárral. Elsősorban a finn- ugor nyelvészkedés érdekli. Az 1903- 1904- es években nyelvészeti dolgozatai jelennek meg. Ezek: A csíkszentdomonkosi nyelvjárás, illetve A vogul szóképzés. 1903- ban egyik fordítója a Contes magyares c. antológiának. Jókai és Mikszáth novelláit ülteti át francia nyelvre.
Nyelvészeti munkássága elismeréséül 1905- ben az Akadémia Sámuel- díjjal tünteti ki. A finn- ugor nyelvek összehasonlító mondattanán dolgozik. Huszonöt ezer cédulát gyűjt össze. Az egyetem elvégzése után egy éves párizsi ösztöndíjat kap. 1906 nyarán tér vissza Párizsból. A nyelvészkedést abbahagyja, a cédulákat elégeti. Budapesten, Székesfehérvárott, Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, Sümegen, Ungváron, Lőcsén tanít. Közben és később még hét alkalommal jár Párizsban, illetve Franciaországban. Beszél a francián kívül németül, angolul, olaszul és spanyolul.
Részt vesz a tanárok mozgalmaiban. Ebből konfliktusai támadnak. Ennek során írja meg híres Válaszát Tisza István cikkére, amely a Nyugatban jelenik meg először. Ekkor Székelyudvarhelyen tanár. Ezt követően nyílnak meg előtte a Nyugat hasábjai. Ír a Huszadik Századba is. 1915- ben Kassák Lajos őt kéri meg induló folyóiratának, A Tett- nek a bevezetőjére.
Első regénye, a Nincs menekvés 1917- ben Ungváron jelenik meg. Ekkor itt tanár.
Életének nagy fordulatát Az elsodort falu c. regényének a megjelenése jelenti. Ez 1919 májusában történik. A tanárkodást végleg abbahagyja. Ettől kezdve írásból tartja el magát. És előadásokat tart. Hívei, követői száma egyre nő. Ugyanakkor ellenfeleié is. A Sarlósok, a Bartha Miklós Társaság, az Erdélyi Fiatalok, több kisebb egyesületről nem is beszélve, Ady Endre és Móricz Zsigmond mellett őt tartották első mesterüknek. Az Ady és Móricz ünnepségek főszónoka. Bartók Béla és Kodály Zoltán törekvéseit mindvégig a legmesszebbmenőkig támogatta.
A húszas években sorra jelennek meg regényei, novelláskötetei, tanulmányai. 1923- ban Aurora, illetve Élet és Irodalom címmel folyóiratot is szerkeszt. Szemben áll a rendszerrel. Ellenfelei mindent elkövetnek elhallgatása érdekében. Büntetőpereket indítanak ellene. Hívei mégis kitartanak mellette. A „népi írók” szellemi elődjüknek tekintik.
A harmincas- negyvenes években legjelentősebb vállalkozása a Ludas Mátyás Füzetek megjelentetése. 1934- 1942 között 80 száma jelent meg több mint 5500 oldalon. Ezekben nemcsak a kor fasizálódó kormányait utasítja el, hanem a náci- német terjeszkedést és a nyilasok üzelmeit is leleplezi. Ügyészségi és más utakon lépnek fel ellene. Izgatási pereket varrnak a nyakába. Előadásait rendőrök ellenőrzik. Többször be is szüntetik. Végül a Füzetek sem jelennek meg és előadásait is beszünteti.
Budapest ostroma alatt, 1945. január 13- án hal meg a pincében. Életeim című önéletregényét még az ostrom közben is írta. Azzal azonban csak sümegi tanárságának idejéig jutott.
Mintha csak érezte volna halálát, Búcsú és testamentum című írásában végrendelkezett.
Szabó Dezső életműve századunk fontos tartozéka. Cikkei, nyílt levelei, vitairatai sokszor olyanok, mintha vádiratok lenének. Szépirodalmi munkái is sok szépséget, eredetiséget rejtenek. Stílusa egyedülálló. Szó- és mondatképzése, igésítése, szenzációs hasonlatai sok elemzésre nyújtanak alkalmat. Mint nyelvújító is jelentős. Nyelvészeti munkáit a nyelvtudomány ma is alapvető munkáknak ismeri el.
A Szabó Dezső bibliográfia szükségességét ezek magyarázzák. Adatai századunk valódi történetét, irodalomtörténetét jól egészítik ki.
A bibliográfia összeállításának módszeréről:
Önállóan megjelent könyvei ismertetésekkel. A felsorolás időrendi. A Kritikai Füzetek, valamint a Füzetek (1- 30. sz. Szabó Dezső Füzetek; 31- 80. sz. Szabó Dezső Újabb Művei) is itt foglalnak helyet. Az egyes munkáknál a magyar és idegen nyelvű kiadások is szerepelnek. Az ismertetések felsorolása is időrendi.
Antológiákban, évkönyvekben, más könyvében megjelent írásai. A felsorolás időrendi.
Folyóiratokban, lapokban megjelent írásai. A felsorolás időrendi. Írásai között jelentős helyet foglalnak el különféle címekkel és sorszámozással megjelent irodalmi levelei. Ezeknek a sorrendjét az időrendiség terhére ugyan, de nem bontottuk meg.
Nyílt levelei. Több jelentős nyílt levelet írt. Ez indokolja a külön fejezetben való szerepeltetést. A felsorolás időrendi.
Írásaiból megjelent részletek. Itt kihangsúlyozottan az önnállóan megjelent részletek szerepelnek. Szokás volt, főleg a harmincas- negyvenes években, egy- egy mondatát folyóiratokban idézetként hozni. Nagy számuk miatt ezeknek a közlésétől el kellett tekintenünk.
Interjúk, nyilatkozatok. Interjúinak, nyilatkozatainak száma igen nagy. Szinte műfaja volt az interjú. Ennek oka abban is rejlett, hogy az újságírók szinte üldözték kérdéseikkel. A Philadelphia kávéház volt ezeknek esztendőkön át a születési helye. A felsorolás időrendi.
Megjelent levelei. Csak megjelent levelet közlünk. A felsorolás a megjelenés sorrendiségét követi.
Róla megjelent írások. Ez a fejezet a legterjedelmesebb. A felsorolás évek szerint időrendi. Az egyes éveken belül viszont betűrendet alkalmaztunk. Külön szerepeltetjük a könyvekben, s külön a folyóiratokban, lapokban megjelent írásokat. Azoknál az íróknál, akik folyóiratokban, lapokban írtak róla és ezek az írásaik később könyveikben is megjelentek, a hivatkozások mind az első megjelenés mellett, mind a könyvek megjelenésekor szerepelnek. Azoknál a könyveknél, ahol túl sok helyen írnak róla és a könyvek mutatóval jelentek meg, az oldalszám helyett N jelet alkalmaztunk.
Perei. Perei jelentős száma miatt szenteltünk azoknak külön fejezetet. A felsorolás időrendi. Az egyes pereket a róluk megjelent sajtóközlemények támasztják alá.
Előadásai és az azokkal kapcsolatban megjelent közlemények. Szabó Dezső sok előadást tartott. Voltak időszakok, amikor ezeket megélhetési szükségből tartotta. Közismerten kiváló előadó volt. Előadásai részben irodalmi, részben politikai tárgyúak voltak. Nevezetes előadássorozata: az úgynevezett Szabó Dezső vacsorák színhelye a Marcibányi téren levő Lövészkert vendéglő volt. Itt havonként, a vacsorát követően „egy- egy magyar problémát tárgyalt”. Az első nyilvános ilyen vacsora 1936. október 1- én volt. 1941- ben ezek egy ideig a háborús helyzet miatt szüneteltek. Majd a Rákóczi téren, a Mészárosok és Hentesek Ipartestületében, folytatódtak. 1942 augusztusától a háborús nehézségek miatt vacsora már nem volt, csak előadás. 1943 szeptemberében a meghirdetett előadást nem tartotta meg. Ezzel előadói korszaka is lezárult. A felsorolás ideőrendi. Csak olyan előadásról számoltunk be, amelyet sajtóadatok támasztanak alá.
Címmutató, Névmutató, Rövidítések jegyzéke. Valamennyi tételt besorszámoztunk. A Címmutató és Névmutató a tételszámokra hivatkozva igazítja el az anyagban az olvasót. A Rövidítések jegyzéke egészíti ki a munkát.
1995. szeptember 1.
Hartyányi István