Utószó
Ez a bibliográfia 1979 és 1987 között készült. Az ötletet Szabó Dezső születésének századik évfordulója adta hozzá. Kiadását a Petőfi Irodalmi Múzeum szerződésileg vállalta. A megjelenése azonban éveken át nem került sor, habár arra folyamatosan ígéreteket kaptunk. Közben munkatársam és barátom Budai Balogh Sándor meg is halt. 1994 tavaszán azzal a kéréssel fordultam a Múzeum új főigazgatójához, hogy 1995. január 13- ára, Szabó Dezső halálának ötvenedik évfordulójára, végre jelentessék meg. Sajnálatos módon ez sem valósult meg. Ezt követően viszont sikerült ez év tavaszán elérnem, hogy visszakaptam a kéziratot. A Szenci Molnár Társaság és annak irodalmi vezetője, Szíj Rezső vállalkozott rá, hogy lehetőséget teremt a kiadásra. Hogy ez megvalósulhasson, a közben eltelt évek folyamatosan gyűjtött anyagát is be kellett építenem. De a munka végül nem volt hiába. Mindezzel Szabó Dezső emlékét kívántuk szolgálni.
Szabó Dezső a saját nevén kívül még a következő aláírásokkal írt: K., k., -ő, Tormay Ferenc, Török Zoltán, Fellner Sándor, Benkő Sárika. A K., illetve k. jellel kapcsolatban el kell mondani, hogy ez a finn- ugor nyelvésznek indult Szabó Dezső találmánya volt. A Kyljättävä finn szó magyarul Magvetőt jelent. Ennek első betűjét használta egy időben felváltva kis és nagy alakban. A bibliográfiában ez az egyes tételek végén szerepel.
Szokása volt Szabó Dezsőnek, hogy úgynevezett irodalmi leveleket sorszámozva írt. Ezek az alábbiak voltak:
Levelek Kolozsvárra. Vörös Lobogó 1919. ápr. 17. - jún. 18. között. 4 levél
Vasárnapi levél. A Nép 1921. máj. 1. -júl. 31. között 14 levél.
Utólag írt levelek. A Reggel 1925. febr. -ápr. között 2 levél.
Zugligeti levelek. Esti Kurir 1927. okt. 6. -dec. 29. között 25 levél.
Tavaszi levelek. Előörs 1928 máj. 12. -dec. 22. között 19 levél.
Levelek a Rózsadombról. A Reggel 1930. márc. 24. -ápr. 14. között 3 levél.
Budapesti séták. Magyar Nemzet 1940. júl. 28. -szept. 15. között 15 séta. A negyediket az ügyészség nem engedélyezte.
Levelek Kolozsvárra. Film Színház Irodalom 1943. jan. 22. -1944. ápr. 13. között 65 levél. Az 1- 35. levelekből könyv is lett.
Csendes szavak. Magyar Ünnep. 1944. aug. 18. -nov. 17. között 14 beszélgetés.
Az elsodort falu című regénye első kiadásához előszót nem írt. A második kiadás már előszóval jelent meg. Az előszó címe is: Előszó a második kiadáshoz. Dátuma 1919. október 29. Majd 1944. február 12- én a Faust Imre kiadásában megjelent kritikai kiadáshoz egy újabb előszót is írt.
Tanári állásáról 1919 augusztusában lemondott. Később felajánlották neki, hogy lemondását vonja vissza. De azt nem fogadta el. Tizenöt éves tanári szolgálatáért nyugdíjért is folyamodott, de kegydíjat ajánlottak fel enki. Amit nem fogadott el szintén. Nyugdíjügye élete végéig nagy sérelme volt.
Szabó Dezső örök szerelme volt Párizs.
Első alkalommal mint ösztöndíjas 1905 augusztusától 1906 augusztusáig tartózkodott Párizsban.
Másodszor Nagyváradról indult a tanév befejezése után és ott töltötte a nyarat. A nyár folyamán Bretagne- utazást is tesz: St. Michel- sziget, Avranches, St. Maló, Dinan. Kuncz Aladárral és Ferenczy Sárival tölti idejét.
Harmadszor 1910 nyarán Székelyudvarhelyről utazik Párizsba. Kuncz Aladár és Ferenczy Sári ekkor is társai.
Negyedszer 1911 nyarán Kuncz Aladár és Kaffka Margit a társai.
Ötödször 1912 nyarán járt Párizsban.
Hatodszor 1925 január- márciusban tartózkodik Párizsban. Ide Olaszországból utazik. 1924 októberében azzal a szándékkal ment Olaszországba, hogy végleg emigrál. De megváltoztatja tervét és Párizsba, majd onnan márciusban Budapesten át egyenesen Szegedre utazik.
Hetedszer 1925 november végén utazik Párizsba, ahol mindössze három hetet tölt. December 19.- én már újból Budapesten van.
Nyolcadszor 1928 szeptember első napjaiban utazik Párizsba. Kb. másfél hónapot tölt ott. Majd vidéki útra indul. Megfordul Avignonban, Nimesben, Marseilleben. Innen cikkeket küld az Előörsnek. 1928 novemberében utazott haza.
1926- ban a Genius kiadó tizenhat kötetben kihozta addig megjelent összes műveit. Ezek:
I- III. Az elsodort falu
IV- VI. Segítség!
VII- VIII. Csodálatos élet
IX.Jaj
X.Panasz
XI.Nincs menekvés
XII.Ölj!
XIII.Mesék a kacagó emberről
XIV.Egyenes úton
XV.Napló és elbeszélések
XVI.Tanulmányok és jegyzetek
A Füzetekben néhány írása befejezetlen maradt. Ezek:
A Gellérthegyen (79. sz.)
A magyar jövő alapproblémái (47- 48. sz.)
A magyar társadalom megszervezése (72. sz.)
A tárgyilagosságról (77. sz.)
A végzet ellen (42. sz.)
Bodor Áronka felesleges (43. sz.)
Életeim (80. sz.)
Hogyan tanítottam én? (69- 70. sz.)
Kárhozott nemzedékek (13. sz.)
Miért? (52- 53. sz.)
Mosolygok (2. sz.)
Öt találkozás (16. sz.)
Szabó Dezső 1945. január 13- án a József körút 31/a. sz. ház pincéjében, az ostrom idején halt meg. Január 23- án temettük el ideiglenesen a Rákóczi téren. Innen 1948- ban a Kerepesi úti temetőbe helyezte át a főváros a sírját. Titokban, éjjel hantolták el. Itt van ma is a sírja. Azt hívei születésnapján szokták megkoszorúzni. A József körút 31/a. sz. ház kapuján emlékét dombormű őrzi. Ez Andrássy Kurta János műve. Emléktáblája van a Krisztina téren, a Pauler utca sarkán, ahol a Philadelphia kávéház állt. Ugyancsak emléktábla áll a Marcibányi téri Lövészkert vendéglő falán. A Szabó Dezső Emléktársaság ápolja emlékét. A Társaság buzgalma lehetővé tette, hogy a Gellérthegy oldalában, a Szabó Dezső sétányon ma már szobra áll. Ez Szervátiusz Tibor műve.
Budapest, 1995. október 6- án.
Hartyányi István